Hogy mi az, amivel a leggyakrabban fordulnak hozzánk a kliensek?
Kommunikációs probléma.
A kapcsolat elején, amíg a szerelem minden nap minden órájában bontja rózsaszirmait, szavak nélkül is megértitek egymást, hiszen összetartoztok. "-Mindig kitalálja mire gondolok! ♥ -Nem is kell kitalálnom: tudom. ♥"
A kapcsolat érettebbé válásával mintha valami elveszne a kettős tökéletes harmóniájából. "Nem figyel rám, mintha itt sem lennék. Már unom hallgatni, minden nap ugyanaz a duma. Ha mondok neki valamit, nem érti! Egyszerűen nem érti a legalapvetőbb dolgokat sem. De idegesítő vagy! Nem akarsz rám figyelni! Meg sem hallgatod mit próbálok pofázni! Tudod mit, mondjad csak, mondjad..." A tökéletes harmónia napjai "keleten buktak alá a dombok mögött. És a sötétségbe vesztek.
Hogyan jutottunk idáig?"
Az egyik legkézenfekvőbb válasz: idekommunikáltátok magatokat (nem tudatosan, a párkapcsolati kommunikáció mintáit nagyrészt tanultuk és automatikusan tovább éltetjük).
Ha a párkapcsolati kommunikáció szintje alacsony, az a kapcsolat törékennyé válásával és a válások számának emelkedésével jár együtt. Fontos, hogy ez nem pillanatnyi kommunikációs megingás; az elhidegülés, a meg nem értettség, a kapcsolati magány kialakulása hosszú időt vesz igénybe.
Vissza lehet találni a kapcsolat legelejéhez és újra szavak nélkül is megérteni egymást? Nem.
Megtanulhatjuk újra megérteni és meghallgatni egymást? Igen.
A jó kommunikáció első szabálya: hallgass!
Talán a legegyszerűbb dolognak tűnik, de korántsem az.
Lehet "rosszul" hallgatni?
Ha a hallgatás az alább felsorolt jelenségekkel jár együtt, az jelzi, hogy a másikra szánt figyelem nem tudta elérni a célt, ami a valódi kapcsolat megteremtése és a párkapcsolat erősítése.
- gondolatolvasás (ezt csak azért mondja, mert...),
- ítélkezés (úgyis hazudik),
- elkalandozás (vajon miért cseszték el így a 8. évadot? És hová tűnt Ilyn Payne?),
- tanácsadás (kicsikém, ha szomorú vagy, talán többet kéne túráznod)
- készülés a vitára (aha, már megint csúsztat, kár, hogy nincs itt a jegyzetfüzetem)
- kinek van igaza (nem is, mert nem délután indultunk, hanem 12:15-kor, az még nem délután),
- túlengedékenység (igen, mindenben igazad van),
Ami segíti a valódi cél és az aktív hallgatás megvalósulását:
- Odafigyelés közben nézz a szemébe, ha beszélsz hozzá. Mutasd meg neki, hogy figyelsz rá bólintás, mosoly vagy ahogy szoktad). Ne vágj közbe. Ha nem vagy benne biztos, hogy érted, kérdezz vissza. Elmondhatod, te hogyan értetted amit ő mondani akart.
- Hallgass figyelmesen. Próbálj minél jobb szemkontaktust tartani, mutasd ki, hogy valóban figyelsz, legyenek megerősítő reagálásaid.
- Ne vágj közbe.
- Tisztázd, amit hallottál. Ha a beszélő befejezte, próbáld meg összefoglalni, és ha valami nem világos vagy lemaradtál, kérdezz rá, hogy legyen alkalom tisztázni.
- Arra reagálj, amit hallottál. A hallottak mögött felsejlő esetleges szándék, áttételes üzenet vagy esetleg hozzákapcsolható utalás most nem számít, csak amit elmondott a másik.
- Foglald össze. Ha összefoglalod, mit hallottál meg, az a beszélőnek is visszajelzés, mit tudott átadni.
Azután nincs más hátra, mint a gyakorlás. Ez viszonylag ritkán szokott egyik pillanatról a másikra sikerülni. A kommunikáció mintákon alapszik, amelyek automatikusan működésbe lépnek, főleg akkor, ha érzelmileg megterhelő téma kerül terítékre. Ha otthon nem megy, semmi gond, a terápiás környezet szokott ilyenkor olyan mértékű biztonságot adni, amely lehetővé teszi a mindkét fél számára, hogy meg tudjanak nyílni és változtassanak az eddigi mintáikon.
forrás:
Frank Dattilio (2014). Kognitív-viselkedésterápia párokkal és családokkal
Matthew McKay (2006). Couple Skills: Making Your Relationship Work
