És honnan lehet tudni hogy épp betegeskedik vagy már meg is halt?
Az a szerencsénk, hogy ezerféleképpen lehet jól élni. A jól működő párkapcsolatok nagyon változatosak, kevés olyan jellemző van, amely mindegyiket leírhatná (és idővel változik, a pár hogyan definiálja a "jó" kapcsolatot; más kamaszkorban az erről kialakított kép, más fiatal felnőtteknél és más a nyugdíjas évekre készülve). Éppen ezért fontos fokozottan odafigyelni arra a néhány dologra, amelyek nagy biztonsággal megmutatják, hogy működik-e vagy sem.
Ez három egyszerű dolog: párbeszéd, szimmetria, tudatosság.
Nos, ebből a nagy hármasból a függőség mindet tönkre teszi.
Ha a pár egyik tagja függőséggel küzd, akkor elhal a beszélgetés. Marad a mindennapi dolgok tisztázása, ki megy a boltba, késett-e a busz, már megint eltűnt a pöttyös zokni.
Ahogy a párt foglalkoztató mélyebb beszélgetések elhalnak, a kifogások szaporodni kezdenek: most nincs idő, most nincs hely, most nincs alkalom, most nincs kedv, amúgy is minek, eddig is így volt, ezelőtt sem sikerült...
Ha nincs beszélgetés kettőtökről, az egyenes út a társas magányhoz. Amikor egymás mellett éltek de nem együtt.
Ha a pár egyik tagja függő, a szimmetria eltolódik. A jó kapcsolatban mindig érvényre jut a viszonosság; nagyjából annyit adsz bele, amennyit a társad. Ez a szimmetria vonatkozik a szerepekre, a napi feladatokra, a beszélgetés vagy a szex kezdeményezésére... A szimmetria nem tökéletes és nem is kell annak lennie, az aránya minden kapcsolatban más. Ugyanakkor mindegyik része megbeszélhető és alakítható és egyenlőségre törekvő. A baj ott kezdődik, ha huzamosabb ideig eltolódik és párbeszéd nélkül. És mindig tettekben és nem szavakban nyilvánul meg.
A függőség együtt jár a bizalmatlansággal. "Nem lehet megbízni benne, nem tudja befizetni a csekkeket, nem mehet szülőire, ki tudja mit fog csinálni, dolgozni sem tud, így anyagilag is megbízhatatlan..."és mindig segítségre van szüksége. A segítség pedig ott van mellette, ő a pár, aki átvállalja a lehető legtöbb feladatot tőle. A szimmetria eltolódik, a kapcsolat pedig száradni kezd. Egyedül nem lehet párkapcsolatot működtetni.
A tudatosság abban segít, hogy ezt a két dolgot figyelemmel kísérd. Ez nem könnyű feladat a mindennapokban. A terápiák során szinte minden alkalommal kiderül, hogy hosszú évek óta így mennek a dolgok, de nem lehetett megbeszélni és muszáj volt így csinálni és ezen nem lehet változtatni. A mondat utolsó része általában igaz, azzal a kiegészítéssel, hogy külső segítség nélkül valóban kicsi az esélye hogy bármi megváltozzon.
Ha függő kapcsolatban élsz, valószínűleg ez lesz a legnehezebb rész. Ugyanis ezekben a kapcsolatokban a valóság (a magány, a kapcsolat romjaiban élni, tehetetlenül) távol áll a védelmet jelentő fantáziától (minden rendben van, ez csak átmeneti, nincs semmi baj).
Ha azt veszed észre, hogy lényegi dolgokat nem tudtok megbeszélni ketten, illetve a kettősötökben megbomlik a szimmetria, akkor a kapcsolatotok valószínűleg betegeskedik. Érdemes minél korábban megnézni, hogyan lehet kezelni, hogyan lehettek újra valóban együtt.
